Sex, pia, Justice! Ez 2008 új mottója, a nyár mottója, a fesztiválok mottója, az egész glóbuszon. Justicék mindenfelé jártak az elmúlt évben ahova csak lehetett, engedték, hívták és ha tették szétszedték a házat a nehezen beférő emberek. Sok ország közül, mégis a márciustól-áprilisig tartó Amerikai turné állomásokat rögzítették, dvd dokumentációban, valamint egy élő cd formájában.

"A kis kínai és a bajszos bácsi"

A dvd nem egy koncert dvd, ezt fontos leszögezni, valamint aztis, hogy sajnos. Romain Gavras és So-Me rendezte, és míg Romain a művészibb vonulatot képviseli, állandóan késztetést érez, hogy melegeket, tranzikat és csöveseket mutasson a filmben, szemben a gazdagsággal, a kiakadó zenészek, hányás, csajok, fegyvertartási kérdés, még több csaj, most csak pia hányás nélkül és megin csajok és persze egy kis üvöltés a kamerába, hogy Justiceeee wí fáking láv jú! Ezzel szemben erősen látszik mikor végez So-me munkát, ő inkább montázsokat csinál, buli, nők, pia, szép táj ez így összevágva alatta élő zene, sokkal élvezhetőbb látszik rajta mennyire ért a klipkészítéshez, és mennyire erős lehet ez egy filmbe is, csak ugye nem tarthat ki 1 órát. 

A filmben tehát elég lecsupaszítottan látjuk a tagokat, és egy csomót a turné menedzsert (akinek fegyver mániája van), de kérdezem én miért? Miért érdekes ő, hisz ő nem bandatag ő nem csinál zenét, maximum a balhét maga körül, és egy baromi unalmas idegesítő alak. Amit igazán nem értek, hogy kinek szánták ezt így egészbe, aki a zenéért szereti a Justicet annak jobb lett volna koncert dvd, aki pedig kicsit a kulisszák mögé szeretne látni, annak ez már szerintem túl sok ugyanolyan bullshit, mégis kevés tartalom, ha mondjuk fele ilyen hosszú lett volna akkor egy kis dvd extraként lehetett volna adni a cd mellé 30perces hangulatfilm, így viszont rendelkezünk egy másik 30perc döngunalommal. 

Nem jó, a szolid élvezeteket, a komolyabb nehezen emészthető művészkédessel keverni, mert a példa mutatja nem lesz belőle semmi jó, legalábbis kiemelkedő biztos nem.

6,5/10   

"Pha-pha-pha-pha-pha-phantom"

Mit mutat egy bandáról (jó legyen dj páros, feladom) az, hogy a live cdjükön az Intro az emberek morajlása? 
Valószínűleg azt, hogy nagy a rajongás. Hát ha valamit ki lehet hallani a Justice koncertekből, az a rajongás az emberektől, akár ott vagyunk személyesen, akár most már lemezen hallgatjuk meg milyen. Borzalmasan jó hallani mikor a Genesisbe elkezdődik az első basszus és a tömeg felüvölt, és elolvad a gyönyörűségtől.

17 track végigsöpör rajtunk nincs megállás csak döngetés, és érzed, hogy ott vagy és ugrálsz és aztán mégse mer lepörög a cd és csak otthon ülsz. Félelmetes, hogy egyes számok, különösképpen a "We are your friends", és a "Phantom 2" epikus 11 perce mennyire átjön a hangszórokból, mennyire él az egész, és lüktet. Talán ez az ami Daft Punk Alive 2007 feléről hiányzott, ez az energia. Mégis azt mondom, hogy az egy jobb lemez volt, ugyanis a Justice nem egy Daft Punk, még messze se, nagy a fanklub tudjuk, de ezzel nem hozza be, azt a közel 10 év tapasztalatot ami még egy olyan zseniknek is kell mint Bangalterék.

8/10